| |
 |
|
T e o l ó g i a
A Názáreti Egyház teológiai gyökerei a Wesley-féle ébredési mozgalmon,
valamint a német pietista mozgalmon keresztül egészen a korai
keresztyénség egyetemes hitvallásához nyúlnak vissza. Mint protestáns
egyház, a Názáreti Egyház a Biblia tanítását a reformáció nagy alakjainak
új korszakot nyitó felismerése szerint értelmezi.
Luther Márton volt az, aki hosszú és kemény harcok árán újra a felszínre
hozta a hit általi megigazulás igazságát, és ezzel visszaadta a hívő lélek
szabadságát és az Isten és ember közötti őszinte kapcsolat kialakulásának
a lehetőségét. Kálvin János volt később az, aki mindezt nagyszerű
hozzáértéssel rendszerbe foglalta és rámutatott arra, hogy az ember
elveszett és bűnös. Végül Arminiusz Jakab, holland református teológus
visszautasította a kálvinista predesztinációnak azt a gondolatát, hogy
Isten döntése a kárhozat és az üdvösség. Isten határtalan kegyelmét és az
ember szabad választását hangsúlyozva, lerakta a később létrejövő
szentségmozgalom alapjait.
A fentiekhez adott új elemeket az 1600-as évek végén kialakult pietista
mozgalom. A mozgalom követői szerint a keresztyénség egy belső változást,
valamint bűntől való elfordulást jelent, ami Krisztusnak való teljes
odaadásban nyilvánul meg.
Mindezeket a gondolatokat John Wesley foglalta össze, és kialakította a
korai metodizmusra és a későbbi szentségmozgalmakra jellemző teológiai
látásmódot. Az általa kiemelt és hangsúlyozott bibliai igazságok a
következők voltak: 1. újjászületés kegyelemből, hit által; 2.
megszentelődés és megszentelt élet hit által; 3. üdvbizonyosság a Lélek
által.
Hangsúly a megszentelt életen
Ahhoz, hogy megértsük a megszentelt élet fontosságát az egyház
tanításában, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogyan értelmezte John
Wesley a bűnt. Szerinte a bűn az ember által ismert isteni törvény tudatos
megszegése. A megszentelt élet pedig tökéletes, osztatlan szeretet Isten
iránt - teljes engedelmesség.
Az arminiuszi teológiai háttér miatt John Wesley és a szentségmozgalomhoz
tartozó egyházak olyan látásmódot alakítottak ki a keresztyén életről,
amely segíti az embereket abban a felismerésben, hogy a megszentelődés
megvalósítható. Ez alatt azt értjük, hogy a keresztyén ember már e földön
szent életet élhet, sőt Isten határozott elvárása, hogy szent életet
éljen.
Talán segít, ha röviden tisztázzuk a teljes megszentelődés és a
megszentelt élet fogalmát.
A teljes megszentelődés Istennek a Szentlélek által véghezvitt
olyan radikális tette, melynek során megtisztítja az ember szívét az
öröklött bűnös állapot mély gyökereitől. Ez egyúttal a Szentlélekkel való
betöltekezést is jelenti, mely a keresztyén élethez és szolgálathoz
nélkülözhetetlen. A Wesley-féle mozgalomnak különleges ismertetőjele, hogy
ezt az eseményt nemcsak lehetségesnek, hanem a keresztyén élet helyes
normájának tartja.
A megszentelt élet annak a munkának az eredménye, melyet Isten a
teljes megszentelődéskor végez az emberben, amikor is a szívet teljesen
megtisztítja minden bűntől és betölti tökéletes és osztatlan szeretettel.
Ez a szeretet azoké, akik a Lélekben járnak és élnek. A tökéletes
keresztyén élet a szeretet teljessége; nem az életkor vagy a vallásban
való jártasság, hanem a szív tisztasága a fontos. John Wesley
szóhasználatát követve: a tökéletes keresztyén élet a tökéletes szeretet.
Ez komoly kihívás minden keresztyén ember számára, mert itt már a szavakat
tettekre kell váltani. Fontosnak tartjuk azt, hogy keresztyén életünkben,
egymáshoz való viszonyunkban szent életet éljünk - Krisztus követői
legyünk. |
|
|